Encián menedékház

Cabana Genţiana

Koordináták: 45,3928 N | 22,8805 E [megjelenítés térképen]

Tszf. magasság: 1670 m

Férőhelyek: 18 fő (közös hálóterem) + 22 fő (matracláger)

Nyitva tartás: egész évben

Megközelítés: gyalog

Hivatalos weboldal: nincs

Telefon: +40-733-963292

E-mail: nincs

Beszélt nyelvek: román

Egyéb: frissítők | kültéri árnyékszék | mosdás patakban

A meseszép tengerszemeiről híres Retyezátba általában sátorral a hóna alatt indul az ember, ezen a vidéken ugyanis nem mondhatni, hogy hemzsegnének a menedékházak (főleg nem az alpesi zónában). Ha valakinek mégsem szíve csücske a nomadizálás, annak hasznos lesz megismerkednie a hegység legmagasabban fekvő menedékházával. Az Encián egy igen szimpatikus hegyigunyhó, ugyanakkor jó tudni, hogy azért nem egy „wellness-hütte”. Túl sok kényeztetésre tehát ne számítsunk, cserébe viszont igazi magashegyi hangulatban lesz részünk.

A házat egy korábbi vadászkunyhóból fejlesztette fel jelenlegi formájára a zsil-völgyi Montan Club Floarea Reginei turistaegyesület, amely 1990 óta kezeli az épületet. Az Encián kedvező fekvésű, a Retyezát talán legsűrűbben járt északi völgyében (Pietrele-völgy) található, közvetlenül a hegységet észak-déli irányban átszelő turistaút mellett. Ebből sejthető, hogy leginkább az észak felől érkezők számára „esik kézre”. Autóval Cârnic telepig (kb. 1000 m) juthatunk fel, onnan még kb. 2-3 óra gyaloglás vár ránk az Enciánig. A kék sáv jelzést követve a Pietrele turistaközpont érintésével juthatunk el a házhoz, de a dózerútról egy ponton letérve a kék háromszög jelzés segítségével le is rövidíthetjük a távolságot. Innentől a sűrűn – néhány méterenként – elhelyezett fényvisszaverő jelzések akár koromsötétben is elkalauzolnak a házig (már ha van lámpánk, ami persze egy ilyen hegységben evidencia kell legyen). Ez talán luxusnak tűnhet, de ha messziről jövünk, útközben könnyen összeszedhetünk egy kiadós késést... és bizony, ha sötétben kell feltalpalni a házhoz, jól jön egy ilyen vezérfonál a sűrű retyezáti fenyőerdőben.

Az Enciánt tehát motorizált szárazföldi járművel (szerencsére) nem lehet megközelíteni. Ebből következően élelmiszer-fronton igen szerény a kínálattal találja szemben magát a betérő vendég: mindössze csokit, gyümölcslét, üdítőitalt, sört és egy különleges receptúrájú teát vásárolhatunk itt (bár ahhoz képest, hogy néhány évvel ezelőttig csak teát lehetett kapni, ez maga a Kánaán). Ha ennél többre vágyik a látogató, azt bizony saját magának kell felcipelnie (mint ahogy az ételek elkészítéséhez szükséges gázfőzőről is saját magunk kell gondoskodjunk)... Jut eszembe, a házhoz vezető ösvény mellett (a Pietrele turistaközpont feletti részen) időnként előre kikészített fahasábokat találunk – ezekből ha felfelé menetben magunkkal viszünk egyet-kettőt, a ház aktuális gondnoka igencsak örülni fog (grátisz tea garantált). Jelenleg ketten látják el ezt a feladatot, akik bár a románon kívül más nyelvet nem beszélnek, nagyon barátságosak. Korábban a sokak által ismert és szeretett Deák Lajos bácsi volt az egyik gondnok, ő azonban 2013 tavaszán sajnos távozott az élők sorából. Laji bá' az egyesület megalakulásától kezdve aktív szerepet vállalt a munkában, az Enciánban pedig valódi „intézmény” volt: idős nyugdíjasként is félhavi váltásban vezette a házat és szórakoztatta történeteivel a vendégeket.

A házhoz érkezve az aktuális foglaltságtól függően kétféle szállástípus közül választhatunk: a földszinti, cserépkályhával fűtött hálóban kényelmes vaságyak vannak (18 férőhely), a meglehetően sötét padláson pedig egy matracláger várja a pihenésre vágyókat (22 férőhely). 2014 tavaszán az előbbiért 30, utóbbiért 25 lejt kértek, az ár tehát barátinak mondható. A földszinten van még egy tágas étkezőhelyiség, ahol elkülönített fakkokban tárolhatjuk az élelmünket. Ezen a szinten található a gondnoki lakófülke is. Mosogatásra és ivásra használhatjuk a földszinti vízcsapot, tisztálkodásra viszont csak a közeli patakparton kialakított „szabadtéri élményfürdőben” van lehetőség (a víz hőmérséklete nyáron sem több néhány foknál – ez is hozzátartozik a hegyi romantikához). Szintén házon kívül található a mellékhelyiség (vagyis prózaian: a fabudi), kb. fél percnyi sétára a mosdóval ellenkező irányban. Talán sejthető, de meg kell jegyezni: nem éppen a vendégmarasztaló fajtából való... A műszaki szolgáltatások spektrumának másik végét a ház mellett felállított napelemek képviselik, ezek gondoskodnak a világításhoz szükséges villanyáramról.

Ami pedig a túralehetőségeket illeti: egynapos körtúrák keretében elérhető innen a hegység legtöbb népszerű nevezetessége (Bukura-katlan, Pelága-csúcs, Retyezát-csúcs stb.), de a domborzati adottságok miatt komoly szinteket és távokat kell megtenni. Aki mélyrehatóbban szeretné megismerni, vagy kevesebb napi szintezéssel bejárni a hegységet, annak nincs mese, sátorral felszerelkezve feljebb kell nyomulnia a Bukura-tóhoz (ahol van ugyan egy kis fakunyhó, ez azonban a téli időszakot leszámítva a hegyimentők szálláshelyéül szolgál, és értelemszerűen sokkal alacsonyabb komfortszinttel jellemezhető).

Az Encián egész évben nyitva tart, de főleg nyáron nagy a forgalma. Ezért ha lehet, minden esetben telefonon foglaljuk le előre a szállásunkat – jobb ha tudnak az érkezésünkről. Télen a gondnokok fűtési hajlandóságát a hideg szezonra összegyűjtött tüzifa mennyisége határozza meg: ne számítsunk gatyarohasztó melegre, de mindenképp jobb sorunk lesz bent, mint kint. A házon egyébként minden évben fejlesztenek valamit, folyamatosan épül-szépül.

Verdikt: Az Encián a Retyezát leginkább központi fekvésű, legmagasabban található, egész évben működő menedékháza. Nem puhányoknak való hely, de mindent megad, ami az adott körülmények között elvárható. Igazi mentsvár a magashegyi túrázók számára, akár átutazóban érintik egy-egy éjszakára, akár bázisként használva pár napra bevackolják magukat. Aki bírja a félnomád körülményeket, annak merem ajánlani.

Írta: Budai Péter

Legutóbbi frissítés: 2014.06.13.

Olvasói hozzászólások

Neked milyen tapasztalataid vannak a házzal kapcsolatban? Oszd meg véleményed a Facebook segítségével!